Fejlesztő szakemberek legnagyobb kihívása, hogy az adott rendszert, legyen az vállalkozás, vagy akár egy család, az abban meglévő dinamikát előfeltevések nélkül, a lehető legpontosabban mérjék fel, azt lássák, ami van.

Bert Hellinger német pszichoanalitikus módszere alapján pontosan azt láthatjuk, ami van.

Önmagában a rendszerállítás semmi esetre sem nevezhető terápiának, mélysége mindig azon múlik, hogy az állítást kérő, és az azt vezető szakember milyen kérdésre, problémára keresi a módszerrel a választ. A rendszerállítás azt mutatja meg, ahogyan az egyén viszonyul a környezetéhez, ebből következően a környezet viszonyul az egyénhez. Pontosan rámutat az elakadások, nehézségek, anomáliák okára, eredőjére.

Tény, hogy nem szokványos, nem feltétlenül gondolati, sokkal inkább érzékelési, érzeti szinten zajló folyamat, amely képes a „mi van valójában” megmutatásán túl arra is, hogy pozitív változásokat indítson el az egyénen át a rendszerben.

Bert Hellinger módszere két tézisen alapul. Az egyik hellingeri alapfeltevés szerint az egyén a rá jellemző, magában hordott viselkedési, gondolati, érzékelési mintázatot neveltetése, hiedelmei alapján, akár generációkon keresztül viselt mintaként hordozza, tudatosan, vagy önkéntelenül megjeleníti, lenyomatként tárolva, akár közvetlen tapasztalás nélkül is. Hellinger módszerének másik, meghatározó tézisének alapja Rupert Sheldrake biológus fogalma, a morfogenetikus (vagy morfikus) szellemi mező, amelyben az egyén és azon keresztül generációk „tárolják” a jelent befolyásoló mintákat, kollektíven emlékeznek, cselekednek, vagy tagadnak el, adják tovább a mintákat.

Ezeknek a mintázatoknak a megjelenítését, a hiedelemek “átírásának” módszerét jelenti a rendszerállítás. Képviseleti érzékelésen keresztül, ami annyit tesz, hogy az állítást kérő külső szemlélőként láthatja azt, amit az általa képviselőnek felkért csoporttagok, érzékelésen keresztül megjelenítenek.

A családállítás és a rendszerállítás alapvetően, módszerszinten természetesen egyezik, lényeges különbsége maga a téma, a kérdés, az elakadás minősége. A rendszerállítás módszere hangsúlyozottan nem terápia, az egyén mentális, lelki állapotára a lehető legkevésbé van kihatása, viselkedésbeli változásokat indít el.

Az egyéni rendszerállítás kiterjedhet a családi viszonyrendszerekre is, de a folyamat mélységét az egyén ebben az esetben is maga szabályozhatja, akár lelki, mentális sérülések oldására, terápiás alkalmazásra is lehetőség van.

Bert Hallinger módszerét mindenhol ismerik és alkalmazzák, ismertsége nem kérdés, elismertsége annál inkább. Tudományos megalapozottságát az alaptézisek nem bizonyított volta miatt megkérdőjelezik. A hazai oktatásban ugyan tananyag, de magyar területen alapvetően a német DGfS akkreditált kiképzői oktatnak, a három éves képzés elvégzését, a szükséges gyakorlat megszerzését igazoló, nemzetközi tanusítványt is kizárólag a DGfS ad.