A rendszerállítás módszeréről itt van leírás.

Itt a vállalkozások számára elérhető rendszerállítás hogyanját foglaltam össze.

A rendszerállítást azoknak a vállalkozásoknak, vállalatoknak ajánljuk, amelyek nem idegenkednek az újtól, a szokatlantól, de hosszas átvilágítás helyett, lényegre törő válaszokat keresnek a rendszerüket érintő, működésüket befolyásoló kérdéseikre.

Egy vállalkozás, vállalat, működését, szabályszerűségeit még akkor is, ha azt egyénileg, hovatovább egyedül visszük, azok határozzák meg, akik abban tevékenykednek. Emberek. Így egy vállalkozást jelentős mértékben az határoz meg, hogy az embereknek abban egymáshoz, a munkához, hovatovább az élethez milyen a viszonya.

Vannak látható, érzékelhető folyamatok, és bizony van számtalan láthatatlan és feltáratlan dinamika, amelynek megismerése nélkül igen nehéz egy szervezetet formálni, alakítani, fejleszteni.

A rendszerállítás arra való, hogy megmutassa azokat a folyamatokat, viszonyrendszereket, amelyeket a résztvevők hoznak magukkal, előre visznek, vagy elakadásokat okoznak. Az állításokban nem kizárólag személyeket lehet megjeleníteni, hanem fogalmakat, helyzeteket is.

A gyakorlatban a rendszerállítás több módon lehetséges:

1. Fedett, térbeli állítás: a vállalkozás biztosít hozzá 6-10 főből álló csoportot, akár a vállalkozás munkatársainak közreműködésével, Ebben az esetben a kérdést csak az állítást kérő és az állítást vezető konzultáns ismeri, nem beszélnek nyiltan semmiről. A képviselők nem tudják, kit, mit képviselnek, számot, jelzést kapnak. Előnye, hogy a csoporttagok maguk is részesei a folyamatnak, a maguk hiedelmeivel, mintázataikkal dolgozhatnak.
2. Nyitott, térbeli állítás: az állítást vezető konzultáns biztosít hozzá 6-10 főből álló csoportot. Az állítást vezető konzultáns az állítást kérő kérdései alapján jeleníti meg a térben a kiinduló állapotot, majd vezeti le az állítást. A képviseletet vállalók ebben az esetben olyan tagok, akik gyakorlatot szereztek állítási folyamatokban. Érzékelésük tiszta, képesek teljesen elkülöníteni a saját, és az állítás folyamán átvett érzékeléseket.
3. Nem térbeli állítási munka: az állítást kérő ebben az esetben önmaga végzi az állítási munkát, a vezető irányított kérdései alapján, asztalnál, vizuális eszközök segítségével kap betekintést saját rendszerébe, fedezheti fel az abban rejlő mintákat, kihasználatlan képességeket.

Az állítást követő konzultáció során, az állítást kérő és a konzulens összefoglalják a válaszokat, akár további fejlesztő folyamatokat is megkezdhetnek.